Knowledge-based entrepreneurship in Hungary

According to rich and growing empirical literature, one of the main deficiencies of Hungarian smes is their low growth potential. Survey results underline the strong influence of cultural factors including behavioral features rooted in the socialist era among the main explanatory factors of entrepreneurs' reluctance to expand activity and drive the company ahead, along the usual growth path. As opposed to this gloomy general picture, my field investigations have supported the hypothesis that knowledge-based entrepreneurs and companies are different from average Hungarian entrepreneurs and smes in many respects.entrepreneurship, knowledge, Hungarian economy, small enterprises

Szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek fogoly típusú kiszervezése - funkcionális feljebb lépés a hazai feldolgozóipari leányvállalatok szemszögéből

A cikk feldolgozóipari cégek szolgáltatás jellegű tevékenységeinek és üzleti folyamatainak fogoly típusú kiszervezésével foglalkozik. A szerző kilenc gépipari és elektronikai multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatainak mintáján vizsgálta, hogy milyen pótlólagos felzárkózási lehetőséget jelent az értékláncok periferikus termelővállalatai számára, ha alaptevékenységüket szolgáltatás jellegű tevékenységekkel bővítik. Az interjúk során választ keresett, hogy az anyavállalatok milyen módszerekkel integrálják és koordinálják leányvállalataikat a szolgáltatás jellegű vállalati funkciók esetében, illetve arra is kíváncsi volt, hogy a magas szintű üzleti folyamatok növekvő kiszervezésével vajon az anyavállalatok nem éppen a versenyképességüket biztosító alapvető kompetenciáikat veszítik-e el a költségoptimalizálás jegyében? Kérdés az is, hogy hol vannak a kiszervezés határai. Az interjúkból kiderült, hogy az alapvető kompetenciának tartott stratégiai tevékenységeket az anyavállalatok továbbra is központi hatáskörben tartották. Nem állíthatjuk tehát, hogy az üzleti folyamatok és ezen belül az ún. magas szintű funkciók növekvő kiszervezésével a vállalatok éppen a versenyképességüket biztosító alapvető kompetenciáikat veszítik el. E kompetenciákat a globális cégek folyamatosan újradefiniálják. A funkciók feldarabolódásával a valóban stratégiai előnynek tekintett tevékenységek köre egyre szűkül, ezek azonban természetesen továbbra is központi hatáskörben maradnak

Innovation in Hungary : The Impact of EU Accession and Integration into Global Value Chains

This paper argues that EU accession has brought about minimal changes in the patterns of innovation in Hungary. The reason why is not that the ‘EU factor’ is of minor importance; rather, it is Hungary's inability to use EU resources effectively, so as to fully benefit from EU membership. The Hungarian story also demonstrates that the EU cannot block member states from reversing reform or abusing the opportunities EU membership offers to them. We contend that globalization (global value chain integration) has more effectively contributed to Hungary's knowledge-based upgrading than Europeanization (in the sense of policy transfer; access to EU Structural & Cohesion Funds, and integration in the European Research Area). This argument is substantiated with a case study on innovation strategy design and implementation, which illustrates the ambiguous impact of Europeanization, which is contrasted with our investigation of integration in global value chains, conducted through interviews of foreign-owned manufacturing companies about their R&D-based upgrading experience

Intangible investments at multinational companies’ manufacturing subsidiaries: do they promote innovation-based upgrading?

Research background: Despite a widely acknowledged importance of intangible capital as the main driver of value creation, papers discussing corporate intangible investments tend to focus only on multinational companies, i.e. on headquarters (HQ). There are few papers scrutinising the specific attributes of intangible investments at manufacturing subsidiary level. This is, however, an important topic to investigate, since intangible investments can boost subsidiary upgrading. Intangible investments contribute to subsidiaries’ acquiring capabilities that allow them to enhance the scope of their responsibilities and specialise in increasingly high-value activities. Purpose: The purpose of this paper is to explore the features of intangible investment at MNCs’ manufacturing subsidiaries, on the example of Hungary. Research questions addressed are as follows. a) What exactly do local manufacturing subsidiaries invest in, when they implement intangible investments? b) Is there a difference between the role of intangible investments at MNC level and at manufacturing subsidiary level? c) What is the association between subsidiary-level intangible investments and upgrading? Methodology: We analyse a sample of 44 manufacturing subsidiaries in the Hungarian automotive and electronics industries. We carry out a qualitative content analysis of sample companies’ notes to their financial statements, complemented with other sources of corporate information. Findings: We find that intangible investments are aligned with subsidiaries’ functional specialisation: with operations. Their main role is to contribute to subsidiaries’ absorption of the headquarters’ technology transfer and enhance the productivity of the local core activities. This is sharply different from their traditional, MNC-level role: support to non-price competitiveness. We find support for the argument that subsidiary-level intangible investments and subsidiary upgrading are associated in a self-reinforcing virtuous circle

Feljebb lépés a multinacionális vállalatok globális értékláncain belül - a hazai leányvállalatok tapasztalatai

A cikkben a szerző magyarországi autóipari és elektronikai leányvállalatok funkcionális feljebb lépését tárgyalja az anyavállalataik által koordinált értékláncokon belül. Rámutat, hogy az állóeszköz-beruházásokkal és a termelés bővülésével párhuzamosan a leányvállalatoknál szinte automatikusan bővül a kiegészítő vállalati funkciók köre is. Bemutatja, hogy mit jelentett a gyakorlatban – a megkérdezett vállalatok körében – a mélyülésként, vagyis az egyes funkciók komplexitásának és tudásigényességének növekedésében megnyilvánuló feljebb lépés, és miként függ össze a mélyülés a funkciók feldarabolhatóságával. A beszerzés, a pénzügy és a kutatás-fejlesztés példáján szemlélteti, hogy egy-egy vállalati funkció szinte ugyanúgy feldarabolható: tudásigényében, hozzáadottérték-termelő képességében nagy különbségeket mutató alfunkciókra osztható, mint maga a termék. A feljebb lépés leányvállalatokra gyakorolt hatását vizsgálva megállapítja, hogy a feljebb lépés nem elsősorban a vállalati teljesítménymutatókra hatott. A feljebb lépés következtében a leányvállalatok megítélése javult, ami meghatározott üzleti folyamatokba nagyobb helyi beleszólást tett lehetővé. Ami a leányvállalatok döntési autonómiáját illeti, ez nem csupán funkciónként, hanem az egyes funkciókon belül is eltérhet: ugyanazon a funkción belül egy-egy tevékenység lehetett központilag irányított, míg más tevékenység decentralizált, helyileg önállóan végzett, vagy akár regionális szinten szervezett. A leányvállalatok menedzsmentjének mozgásterét, önállóságát az anyavállalat mérete és földrajzi hovatartozása is befolyásolja